11. Enjoy Life

*Ella szemszöge*          

Ránéztem a telefonom kijelzőjére és a Chanel cég küldött egy sms-t idézem:

Kedves Ella!

Megláttuk a képedet a twitteren a képed és nagyon szépnek tűnsz.

Szeretnénk ha június.30.-án eljönnél egy próba fotózásra.

Cím: Chanel modell ügynökség központ.

Szeretettel várunk Chanel csapata.

Amikor ezeket a sorokat olvastam nagyon de nagyon örültem.

Uram atyám ez velem történik meg valóra válik az álmom ez hihetetlen.

És végre utazhatok és ami a legfontosabb távol Harry-től.

Tegnap leültünk Millával megbeszéltük a dolgokat és arra jutottunk, hogy nagy ívben el

kerüljük őket. 

Bár Harry szavai még itt járnak a fejembe de tudom el kell őt felejtenem.

Milla miatt is, mert nem akarom, hogy  többet kéne látssa Zayn-t meg a miatt is mert nem vagyok hülye és tudom, hogy Harry-nél a leghosszabb kapcsolat max 2 hét.

De ez most teljesen lényegtelen. Nem erre kell koncentrálnom hanem a modelkedésre.

Lerohantam Millához az udvarra ő éppen a medencében fürdött ( este éjfélkor nem hinném, hogy sokan medencéznek, de ő tudja).

Sikoltoztam össze vissza Milla meg nem értette, hogy miért sikoltozóm azt hitte valami bajom van. 

Megmutattam neki az üzenetet és már mind a ketten kiabáltunk.

-Nem hiszem el Ella gratulálok.-kiabálta tovább.

-Ugye én se de remélem te is eljössz velem az első fotózásra.-kérdeztem.

-Még szép.-mondta mosolyogva.

-Segítesz?-kérdezte Milla és a medencéből a kezét felém nyújtotta.

-Persze.-mondtam és megfogtam a kezét.

Abban a pillanatban Milla belerántott ruhástól a vízbe még szerencse, hogy a telefonomat időbe oda tudtam dobni a napozó ágyra.

Kinyitottam a szemem és a medencében voltam vizes ruhába.

-Hülye.-mondtam nevetve Millának.

Ő pedig csak fuldokolt a nevetéstől.

Sajnos ezeket a gyerekes örömeinket a szomszédok bontották meg.

Láttam Zayn-nék házát (ez természetes mivel sajnos szomszédok vagyunk) és az erkélyen kint álltak Ők 

( az Ők alatt Harry-t, Zayn-t, Niall-t, Louis-t értettem. Liam nem volt ott).

Millának mutogatni kezdtem, hogy minket néznek. Mi meg lebuktunk a víz alá.

Mind a ketten nagyon sokáig tudjuk a levegőt magunkba tartani, mert kiskorúnkba nagyon sok úszó versenyre jártunk és ott megtanultuk.

2 percig a víz alatt voltunk ( én bevallom majdnem megfulladtam) de ki bírtuk. 

Amikor újra felnéztünk az erkélyre már nem álltak ott. 

Mi pedig boldogan másztunk ki a medencéből.

Felmentem a fürdőbe levettem  a vizes ruháimat és a pizsimet vettem fel.

Boldogan énekeltem miközben a szobámba igyekeztem.

Tell them I was happy And

my heart is broken All my 

scars are open tell them 

what I hoped would be

Impossible, Impossible

(Ez a kedvenc számom egyébként James Arthur- Impossible)

Benyitottam a szobámba.....

Felkapcsoltam a villanyt és nem voltam egyedül.

Harry állt előttem.

-Mi a francot keresel itt...húzzál kifelé nagyon gyorsan.-üvöltöttem rá.

-Boldog vagy nélkülem?-kérdezte könnyes szemekkel.

Ahogy ránéztem Harry-re még..............mindig nagyon de nagyon jól nézett ki és belenéztem a szemébe

nekem is sírnom kellett.....

Ha azt mondom " igen boldog voltam nélküled" akkor hazudnék..

De ha azt mondanám " nem voltam boldog" akkor se mondanák igazat.

Mert a jó énem boldog volt..de a rossz......Harry-t akarta.

És ez a kettős érzés még mindig itt kavargott bennem és nem tudtam mit válaszolni.

-Én.....nem tudom.-motyogtam.

-De azt hiszem..........-akartam mondani a választ George berontott a szobámba.

-Ella.-mondta mosolyogva.

-George.-mondtam majd megöleltem.

Elég furcsa miért pont most jelenik meg amikor Harry de biztos csak véletlen.

-Nagyon hiányoztál-mondta.

És abban a pillanatban megcsókolt. Engem......................

Nem mondom, hogy nem volt jó de mi csak barátok vagyunk én nekem Harry tetszik nem George.

-Szeretlek.-mondta.

Az ütő is megállt bennem jaj.

Harry csak állt ott és abban a pillanatban kirontott a szobából és ránk csapta az ajtót még egyszer utoljára vissza nézett.........

És rájöttem.........Rájöttem Harry miért mondogatta annyit, hogy legyek óvatos George-gal és ne barátkozzak vele.

Ő csak kihasznál....A saját hiúsága fontosabb az emberi érzéseknél is.... Nem Harry-t kellet volna annyit bántanom hanem George-ot. Ő csak kihasznált.

Harry-t akarta tönkretenni.

-Utálak!! Takarodj! Nem akarlak soha itt látni!-üvöltöttem vele.

George gúnyosan mosolygott majd ezt mondta:

-Látom, nem is vagy olyan hülye amilyennek gondoltalak...Talán össze is dolgozhatnánk.-mondta

-Soha....de azért álmodozni szabad.-mondtam gúnyosan.

-Te voltál a kedvencem...nem hiába.-mondta majd elment.

Bele gondoltam George szavaiba.

Nem haragudtam rá de Harry-t nagyon sajnáltam.

Villogott a telefonom Harry üzent:

Elena!

Remélem boldog vagy George.gal.

de emlékezz én megmondtam én mondtam.

De szartál rám hallgatni és George is elérte amit akart.

Rájöttem te akkor sem fogsz rá haragudni ha meg próbál téged megölni 

mert te túlságosan szereted őt........Soha nem akarlak látni..

Mit kéne még tennem Ella én nem tudok többet tenni érted.

De te ezeket figyelembe se veszed.

Most raktam pontot az i-re.

Csá!

                    Utó írat: Sok sikert a modellkedésbe ugyan olyan felszínes munka mind amilyen te is vagy.

Harry szavai tőrként döfődtek bele a szívembe.

Hát akkor itt a vége....

      

10. You only live once

*Fél évvel később*

Hosszú az a fel év....annyi minden történt olyan sok dolog....Annyi minden változott és annyi minden fejeződött be...
Csalódtam emberekbe és el is vesztettem őket.....
Hiszen az ember nem tudja megválogatni az érzéseit nem tudja irányítani azokat...
Akikről azt hisszük legjobban szeretünk...azokban csalódunk a legnagyobban.
A fél év alatt nagyon de nagyon sok dolog változott múlt el...Örökre.
Harrynek igaza volt amikor azt mondta többé nem fogom látni igaza volt...........Igaz fél éve nem láttam az még nem a világ vége. valakinek nem de nekem igen......
A fiúkkal megszakítottuk a kapcsolatot....Sajnos.....és nem csak én hanem Milla is ugyanis....
Zayn és ő már többe nincs együtt..szakítottak az okát nem tudom Milla telefonon mondta....
Én azóta nem mentem haza Párizsból.....
Milla elköltözött a fiúktól és a mi saját házunkba ment elvitette az én cuccaimat is...
Furcsa lesz oda érkezni.. Furcsa lesz nem látni Harryt de talán így lesz a legjobb...
A reptérről kiérve és a kocsiba ülve nem vágytam másra mint látni a fél évvel ezelőtt nem látott nővéremet.
Benyitottam  a házunkba és woww....
Nem emlékeztem, hogy a tervrajzon ilyen nagy, szép és világos lett volna de nagyon gyönyörű volt.
-Megjöttem.-mondtam kiabálva.
-Ellaaa-üvöltött Milla és a nyakamba ugrott.
-Úgy örülök, hogy itthon vagy.-suttogta.
-Én is.-mondtam nevetve.
Leültünk beszélgetni...Megbeszéltük a dolgokat, meséltem neki milyen volt Párizs és meg beszéltük, hogyan lesz tovább.
-Akkor most mi, hogy lesz?-kérdeztem.
-Hát...........Én állást kaptam egy nagyon jó stúdióba ahol majd a legmenőbb sztárok videó klipjét forgathatom.
-Ez nagyon jó úgy örülök.
-És te mi lesz?
-Miattam ne izgulj suliba járok utána meg marketing menedzsernek tanulok tovább vagy modellnek ( a marketing menedzser az aki a reklámokat csinálja).
-Mi lesz Harryvel szomorú vagy még?
-Már nem vagyok szomorú...mert tudom igazi szerelem volt. és.....
 ha egyszer a távoli jövőben találkozunk az új életünkbe, boldogan fogok rá mosolyogni és majd eszembe jut, hogyan hevertünk a fák alatt, miközben megtanultunk szeretni...
 És mi történt közted és Zayn közt?-kérdeztem.
Milla nem válaszolt csak láttam ahogyan a szeme megtelik könnyel és láttam ahogy a kék szeméből egyre sűrűbben hullanak a könny cseppek...Rossz volt őt így látni..nagyon rossz..
-Jól vagy?-kérdeztem aggódva.
-persze csak még..............fáj ahogy vissza gondolok.. Amúgy a szakításunk oka nagyon egyszerű és tudtam, hogy egyszer bekövetkezik...Zayn-ért annyi lány rajong, hogy tudtam én már akkor nem fogok neki kelleni
csak egy másik lány................-mondta majd elsírta magát.
- Megcsalt???!?-kérdeztem lesokkolva. Zayn az a Zayn akit én azelőtt megismertem soha de soha nem tett volna ilyet.....de hát az emberek változnak és a világ pedig megy tovább.
-I-Igen.-mondta zokogva.
Magamhoz öleltem Millát és vigasztaltam......
Nagyon sokat beszélgettünk...sírtunk és nevettünk.
-Mindjárt jövök elmegyek WC-re.
Amikor elindultam azonban nem tudtam merre kell menni.. mivel még nem ismertem ezt a házat.
Milla látta, hogy csak szerencsétlenkedem és bolyongok össze vissza így felállt és odajött hozzám.
-Várj, megmutatom.-mondta nevetve.
Milla körbe vezettet a házba 3 szintes:
1 Alak sor:. medence, tánc terem, edző terem, WC.
2.Földszint: konyha ,étkező, nappali, WC, fürdő
3: szobák, dolgozó szoba, ilyen film forgatós szoba, WC, fürdő
-Mit éreztél amikor megtudtad ezt ?-kérdeztem halkan Millától.
-Nem tudom..azt, hogy nincs értelme tovább élni nem létezik a szerelem szó.
- Jó szeretni ha van kit, Jó nevetni, ha van kivel....
  Jó álmodni, ha van kiről, és..... Jó élni, ha van kiért.-mondtam.
Milla nagyon furcsán nézett rám szerintem nem hitte el, hogy ilyen bölcs dolgot tőlem hall.
-Ezt egy francia barátom mondta nekem.-mondtam mosolyogva.
-Látom jót tett a francia utazás de szerintem most már menjünk aludni.-mondta.
Elindultunk fel a lépcsőn amikor hátranéztem Milla nem volt mögöttem.
-Ella a másik bal.-mondta nevetve és erre arra utalt, hogy nem jó felé megyek..
Aj olyan nagy ez a ház és én olyan könnyen eltévedek benne.

Reggel nem túl kellemesen ébredtem fel ugyanis Milla rontott be a szobámba, hogy nézzem már meg kik költöztek a szomszédba.
-Milla mi van, ha nem Taylor Lautner akkor hagy békén, had aludjak.-mondtam méregessen.
-megártott neked a sok Alkonyat na gyere már..-mondta és leráncigált a lépcsőn.
Felvettem a cipőmet meg egy kabátot és kiálltunk a küszöbre.
-Miért?!?-üvöltöttem hangosan és a szomszédok is ide néztek.
Milla elhúzott és elbujtunk egy bokor mögé.
-Ezek...?-kérdeztem még mindig lesokkolt állapotba.
-Igen ez a One Direction....Zayn említette, hogy el fognak költözni mert túl kicsi nekik a másik ház de azt nem mondta, hogy ide...Mondjuk szerintem nem tudták, hogy mi itt lakunk.
-De most komolyan ideköltöznek..?-kérdeztem mérgesben.
Hahóó...lezártuk ennyi volt vége miért kell ezt mind újra fel bolygatni miért kell megváltoztatni és miért kell tönkre tenni?-kérdezgettem magamban.
Akkor minden kezdődik előröl éjszakai sírások...megint nagy csalódások de NEM többé nem nem hagyom, hogy még egyszer ez történjen nem hagyom és azt se, hogy megbántsák Millát..
Este kimentem sétálni, hogy átgondoljam a dolgokat és, hogy lezárjam őket mind örökre...
Amikor mentem hirtelen egy sötét alak jelent meg előttem.
-Miért nem felejtettelek el..miért minden gondolatomban te vagy...miért aggódom érted és miért szeretlek még mindig ennyire?-kérdezte az előttem álló Harry.
Miért ilyen helyes?!?
-Hidd el Harry én szeretnék randizni a múltba, jobban kiszínezni a jelent és kedvemre megrajzolni a jövőt
 de nem tehetem.....-mondtam szomorúan.
-De ketten megtehetjük és amiket Párizsban mondtam neked azt megbántam akárhányszor végig gondoltam rájöttem többé már nem veszíthetlek el.....
-De Harry te már az elején elvesztettél engem.......kérlek engedj el.-mondtam könnyes szemekkel.
Azonnal elengedte a csuklóm és futni kezdtem...
Elkezdett zuhogni az eső Ő pedig az út közepén állt és engem nézett......engem egyenesen a szemembe...
Csak egyszer élünk és nem Harry lesz az aki játszhat ezzel nem ő fogja megszabni és nem ő fogja megtervezni.
Épp eleget használt ki majd hagyott magamra nem..már nem............
Hazaérve berohantam a szobámba benyomtam a zene lejátszómat amin Lana Del Ray-Young & Beautiful
szólt.... Tipikus síros zeném..Hajráá..
Amikor hirtelen egy SMS-t kaptam...
Megnyitottam
És
Jézusom.........

Végre:)

Sziasztok! Végre befejeztem a 9. részt...Tudom nem lett valami hosszú de csak ennyire volt időm az évvégi hajrá mellet..de most már majd nem vége a sulinak és ígéret, hogy a 10. részt hosszabbra írom (:
Tudom majd nem egy hónapja ígértem 9.-et de végre sikerült befejeznem.
Sietek a 10.-el(:

-Ella(:

9. The best is yet to come

Végre már a repülőn ültünk...Majd nem mindenki aludt vagy filmet nézett.
Én csak bámultam ki az ablakon és gondolkoztam.........
Harry küldött egy sms-t, hogy sajnálja...
Most minden emberrel szívesebben lettem volna mint Harryvel.
Vissza írtam neki :" Bocs kicsit sem érdekel és szerintem téged se..."
Végre 1 órás repülő út után ( ami nem sok de..)
Megérkeztünk....Végreee.
Ahww Paris.
Imádom első pillanattól imádtam imádom és imádni is fogom.

És az Eiffel-torony jujj de nagy és milyen szép.
Még pár percig gyönyörködtünk  a látványba.
Elindultunk sötétbe a szállásunkhoz..
Nem volt messze kb. negyed óra, közben láttuk az iskolánkat.
Amikor megérkeztünk a kollégiumhoz kiosztották a szoba beosztást.
Szerencsére én a barát nőimmel aludhattam egy szobába.
Adtak egy térképet ( mert a kollégium hatalmas volt) hogy el ne tévedjünk de hát olyan sötét volt és.....
Eltévedtünk...
Lekapcsolódtak a villanyok és valaki a fülembe suttogta:
-Segítsek?-kérdezte.
Hangjától megnyugodtam nagyon ismerős volt....Olyan barátságos.
Megfordultam...... csak egy emberbe reménykedtem de.............nem nem Ő volt.
Hirtelen George állt előttem és abban a pillanatban sokkal jobban őrültem neki mint Ő neki.
-Szia.-mondtam és átöleltem. -Hogy kerülsz ide?
-Az öfőtök a kereszt anyám és eljöttem.-mondta mosolyogva.
-Úgy örülök, hogy itt vagy.-mondtam majd a nyakába ugrottam.
Közben kitaláltunk és megtaláltuk a szobáinkat.
George-ék szobája egy emelettel lejjebb.
Bepakoltunk a szobákba és mivel reggel 8 óra volt lefeküdtünk aludni.
(Igen tudom, hogy nem logikus de fáradtak voltunk nagyon...)
Mivel az első másfél héten csak város bemutatás lesz így egész délelőtt aludhattunk.
Kb olyan 2-kor fel is ébredtünk. Rendbe raktuk magunkat és elmentünk körülnézni a boltokba.
Délután Loli mondta, hogy menjünk el a Disneyland-ba mert ő még nem volt.
amikor oda értünk ledöbbentem.....Uram Atyám.........
Ez mi a francot keres itt..Miért van itt?? Senki nem hívta..
És vele volt a Barbi babája is..
Harry és Taylor állt a színpadon és duettet énekeltek...
A lányok sikítva futottak oda a színpadhoz...
Én egyedül (persze hogy másképp) elmentem a hullámvasúthoz....
Felültem rá.
Kb most jött volna a harmadik forduló a szellem vasútba amikor egy mély rekedtes hang megszólalt:
-Beülhetek melléd?-kérdezte.
Megfordultam és Harry volt az..
-Nem! Menj el Harold nem vagyok rád kíváncsi...mi a francnak jöttél ide mi a francnak rontasz el mindent...??-kérdeztem dühösen.
-Oké akkor beülök.-mondta nevetve. 
-Ez egyáltalán nem vicces...Kérlek menj el..-mondtam fátyolos szemekkel
-Úgy is itt van az az ember aki megért és szeret és én is szeretem őt Harry és ő nem, te vagy....Én Georgot szeretem mert ő nem törné össze soha a szívem én szeretem őt téged viszont utállak.....Menj el de nagyon gyorsan nem akarlak itt látni kérlek....-mondtam sírva Harrynek de egyben dühösen.
-Utállak...Én mindent megtettem, hogy szeress nem tudok már mit tenni..Mit akarsz??!! Mit csináljak?- kérdezte harry üvöltve de közben folyt a könny a szeméből.
Elindult a hullám vasút  mi meg Harryvel csak bámultunk kifelé....
Egyszer már a szemembe mondta, hogy utál de.....ezt most komolyan is gondolta...
És én.......hogy lehettem ilyen genya??!?!
Tudtam, hogy utálja Georgot és tudtam valahol belül (vagy is lehet, hogy csak reméltem) , hogy szeret és még is ilyet tettem vele....Hogy neki is fájjon ne csak én szenvedjek......
-Harry.....én sa-saj-nálom..-mondtam zokogva.
Ő csak bámult maga elé és nem volt hajlandó rám nézni...
Ezt nagyon jól elcsesztem....
Most talán együtt is lehetnénk ha nem rontottam volna el....Talán újra szeretne...Talán újra bíznék benne...Talán fontosabb lennék neki a hírnévnél....Talán..
Elismételtem újra az előbbi bocsánat kérésemet..
-nem érdekelsz Ella....nem hatsz meg...és én tényleg komolyan mondtam, hogy szeretlek én tényleg veled akartam lenni..-mondta és látszott rajta, hogy a szemével is meg tudna ölni...
-ezt már annyiszor megígérted nekem...Annyiszor hallottam ezt a szádból akkor miért pont most higgyem el?-kérdeztem tőle most már üvöltve.
De ő nem válaszolt....
-Ha?? Harry miért akkor most?-kérdeztem sírva.
-Mert.....................most komolyan is mondtam de tudod mit felejts el örökre..Felejtsd el hogy létezem neked többé nem Elena soha...remélem most már végre fel is tudod fogni.-mondta.
Azzal kiszállt a vasútból és elment...Örökre...Mit tettem................

8. Better things are coming

Hirtelen reggel lett. Felnéztem a plafonra de nem a plafon volt érdekes hanem ahogy aludtam.

Harry mellkasán voltam. Nem mondom, hogy nem volt jó. Igen is nagyon jó volt.

Megpróbáltam úgy kimászni az ágyból, hogy ne ébresszem fel.

Épp a pólómat vettem amikor amikor valaki átkarolta a derekamat és arcát a vállamba fúrta.

Harry volt az.

Felé fordultam és...és megcsókolt.

Nagyon élveztem de tudtam, hogy nem szabad.

- Mit művelsz?-kérdeztem amikor el löktem magamtól.

-El...ne csináld.. tudom, hogy szeretsz-mondta mosolyogva.

-Tudod...az én szívem nem egy játékszer amivel kedved szerint játszhatsz. Harry te mondtad köztünk semmi nem lehet..akkor léccives ne ölelgess és felejts el örökre.....Örökre.-mondtam és próbáltam nem elsírni magam.

Láttam, hogy Harry szeme fátyolos majd hirtelen rám ordít:

-Tudod mit??!! Igazad van..de én tényleg szeretlek de látom George teljesen telebeszélte a fejed..El nem így ismertelek. Remélem nagyon gyorsan elköltözöl mert soha nem akarlak többet látni.-üvöltötte majd kiment és becsapta az ajtót.

Ledőltem az ágyamra és elkezdtem sírni. 

Mi a francért csinálja ezt velem??!!??

Másnap a suliba ( ugye Londonba járok suliba) lehetett jelentkezni pár hónapig Parisba franciát tanulni.

Ott is járnánk suliba és kollégiumba laknánk.

Nálunk a suli kötelezővé tette, hogy mindenkinek mennie kell.

Szerintem mindenki nagyon örült ennek a hírnek.

Hát még én végre távol mindentől és csak a barátaimmal lehet...

Mivel nagyon későn szóltak így már holnap indulunk is azt hiszem egy hónap vagy kettő.

Örömmel öltünk az osztály főnöki órán ahol a szobákat osztottuk fel.

Egy szobába 5-en aludhadtunk.

Én a barát nőimmel fogok aludni.

Már alig vártuk, hogy elinduljunk.

Reggel 6-kor indul a repülő de már 3 órával korábban ott kell lennünk.

Szerintem akkor ma este már le se fogok feküdni aludni....

Vidáman gurultam haza a gördeszkámmal és azon járt az eszem mit fogok összepakolni.

Annyira izgultam...annyira vártam már és végre Harry is örülhet úgy is azt akarta, hogy húzzak el....Hát most megkapja amit akar elvileg mindent megkap amit akar de egyet nem....engem.

Haza értem levágtam a gördeszkám és berohantam a házba.

-Milla!! Segíts pakolni!!!-üvöltöttem vidáman.

-Mi a.....-jött oda hozzám Niall.

-Utazom-mondtam teli mosollyal.

-Wtf??!!? Miért??-kérdezte Harry.

-Csak....- mondtam flegmán.

Felmentem Millához és elmeséltem neki a mai napomat.

Nagyon örült neki, hogy Parisba megyek és, hogy franciát tanulhatok de attól fél, hogy elveszek Parisba.

(Mondjuk én is kinézem magamból).

Segített összepakolni a ruháimat. Nekem egy bőrönd nem elég így is fizetnem majd a repülőn, hogy a második bőröndömet is felvihessem... Szuper(:

Millának elmeséltem elejéről a végéig a Harrys dolgot...

Szomorú volt de örül, hogy most végre kikapcsolódok és,hogy sok hülyeséget fogunk csinálni a barát nőimmel.

Este amikor végeztünk a pakolással lementünk a földszintre és ledőltünk a kanapéra.

Ott ült Harry, Zayn és Niall.

Milla beszélgetni kezdett Zaynnel. Niall evett.

Harry suttogni kezdte:

-Mikor indulsz?-kérdezte halkan.

-Holnap.-mondtam majd elfordítottam a fejem.

-De...ugye nem miattam?

-Te is eléggé benne vagy a dologba.-mondtam majd bekapcsoltam a tv-t.

Harry csak nézett rám de én nem voltam rá kíváncsi de ezt még hozzá kellet tennem:

-de...remélem most örülsz..elmegyek.-mondtam szomorúan.

-Mennyi időre?-kérdezte.

-Nem tudom....

(Igazából tudtam csak azt akartam, hogy most lelki ismeret furdalása legyen.)

-Kérlek El...ne menj el-könyörgött.

-Azért jó lenne Harold ha a hangulat változásaidat nem rajtam vezetnéd le....-üvöltöttem rá és mindenki ránk nézett.

Gyorsan felmentem a szobámba.

Kiálltam az erkélyemre és csak bámultam a csillagos égboltot.

Mivel ma elhatároztam, hogy csak a repülőn alszok így volt szabad 1órám.

Addig olvastam.....

Láttam, hogy már hajnali 2 óra...Elkezdem készülődni.. Amikor már végre valami normális ember formát sikerült kihozni magamból bekopogtam Milláékhoz.

Még fent voltak..

-Milla én elindulok a reptérre.

-Egyedül???-kérdezte értetlenül.

-Igen..miért kivel kéne csak én megyek.

-Harry felajánlotta, hogy elvisz..meny be hozzá és induljatok.

-Inkább hívok egy taxit-erősködtem.

-Ellaa-mondta Milla.

-Jó.-mondtam duzzogva.

Odamentem Millához adtam neki két puszit elbúcsúztam Zayntől is és már indultam is..........Harry szobája felé.

Bekopogtam...

-Ki az üvöltötte bentről...?.-kérdezte

-Egy unikornis aki már a reptéren akar lenni.-mondtam duzzogva.

-Az unikornisok tudnak repülni.-mondtam majd hallottam ahogy elneveti magát.

-Léccives Harold ne szórakozz vigyél el reptérre...-jelentettem ki dühösen.

-Jó.-mondta majd elindult a bejárati ajtó felé a bőröndjeimmel.

A kocsiban csendesen ültünk amikor megszólalt Harry telefonja.

-El odaadnád-mondta.

Kivettem a telefont a helyéről és megnéztem ki hívtam........Taylor volt.

Gyorsan Harry kezébe nyomtam a telefont.

A reptérig beszélgettek egymással de én nem hallottam mit mert a fül hallgatómat a fülemre.

A reptéren megállt Harry kocsija és már nem bírtam nézni ahogy azt mondogatja : "nem én szeretlek jobban" + stb...nyálas dumákat.

Kipattantam a kocsiból megfogtam a bőröndjeimet és amolyan "szánalmas" pillantást vetettem Harryre majd futni kezdtem.

A többiek már ott voltak a reptéren.

Amikor már kialakultak a beszélgető csoportok Harry rontott közénk.

-El ezt a kocsiban hagytad.-mondta és rám mosolygott.

Akárhányszor rám mosolyog a lábaim a földbe gyökereznek és elpirulok.

Most se volt másképp.

-Kösz.-mondtam zavartan és ezt az is megnehezítette, hogy egy nagy paparazzók és lány tábor állt körénk.

-Vigyázz magadra és.................sajnálom, tényleg.-mondta majd eltűnt a tömegbe.

Már csak ezt hallottam:

-Harry egy autogramot..

-Jujjj lécci egy képet...

És Harry mindenre engedelmeskedett mert neki a sztárság fontosabb volt...............Nálam.

7. Hope

*Ella szemszöge*

-Megismersz?-kérdeztem félénken.

-Elnézést nekem ez sok....-mondta és kirohant a szobából.

Utána akartam menni de Louis gyorsabb volt.

-Utál engem.-suttogtam

*Harry szemszöge*

Kirohantam a szobából. Nem akartam őt látni..

-Harry neked meg mi bajod?-kérdezte Louis aki utánam futott.

Nem tudtam válaszolni mert a levegő belém szorult. Sírni akartam.

-Mi a Franc bajod van???-kérdezte kiabálva. -Te sírsz?-kérdezte ismét.

-Én....én sze-re-tem.-mondtam.

-Akkor miért nem öleled meg?? Miért viselkedsz vele így? Ja, bocs te vagy mr. Harry Styles!-mondta mérgesen.

-Ez nem így van....-mondtam elcsukló hangon.

-Harry befejeznéd!!..Szereted?..

- Egyszerűen imádom.. Ez a 2 hónap amíg ő komában volt..Az a tehetetlenség amit éreztem..,hogy nem tudtam mit csinálni, hogy jobb legyen neki. És látni ahogy kómában van szőrnyű volt...és a legszörnyűbb az,hogy nem mondhattam neki hogy mennyire szeretem dee..... Itt lényegtelen, hogy szeretjük egymást. Itt teljesem lényegtelen, hogy mit érzek Ella iránt. Mer mi nem lehetünk együtt! Itt én a világ egyik leghíresebb embere vagyok. És ott van még Taylor is....

-Ohh Harry sajnálom..-mondta Louis.

-És...most itthon van. El.. Gyönyörű. Egyszerűen tökéletes. Szökés barna haj...Zöldes barna szem.. Eszméletlen. És nem lehetünk soha együtt...-mondtam majd elsírtam magam.

-Harry..úgy sajnálom.!

*Ella szemszöge*

Harry kirohant és vagy már egy órája kint volt Louissal.  Én addig a többiekkel voltam.

Megkérdezték, hogy vagyok és, hogy milyen volt odabent. Aggódtak értem de engem ez ebben a pillanatban nem érdekelt. Mivel már nagyon fáradt voltam és Harryék még nem jöttek be.

Nem volt más választásom (vagyis volt de..) így felmentem a szobámba.

Bementem a fürdőbe és csak bámultam azt a lányt aki lett belőlem.

Én őt nem ismertem őt! Ő nem én volt!

Nem én voltam nem!!

Ledőltem az ágyamba és csak bámultam a falat.Sírtam...

Miért nem szeret engem??

Ez a kérdés járt végig a fejembe. Fájt...fájt ahogy Harry  viselkedett velem. Ahogy kirohant, hogy meglátott. 

Hajnali fél 2-tő volt. Mivel nem tudtam aludni se olvasni így hát lementem a földszintre.

Fehérneműbe és egy köpenybe.

Mivel tudtam,hogy már senki sincs lent (vagy is gondoltam) így nem öltöztem föl túlságosan.

Most nem akartam senkivel találkozni...senkivel. Nem kell az a szöveg, hogy "Jajj hogy vagy" " úgy sajnálom" és hasonló szövegeket.

Egyenesen a hűtőhöz mentem. Megnéztem van e valami ehető. Nem volt.

Becsuktam a hűtőt és akartam visszamenni a szobámba amikor láttam, hogy valaki van a nappaliban.

Harry volt az és sírt.

2 választási lehetőségem is volt. 

1.Úgy teszek mid ha nem láttam volna és visszamegyek a szobámba.

2. Odamegyek hozzá és megkérdezem mi a baja.

Az utóbbit  választottam.

-Leülhetek.-kérdeztem halkan.

-Persze.-mondta rekedtes hangon.

-Sírsz?-kérdeztem félénken.

-Ella....kérlek csak hagyj békén. Én nem érzek irántad semmit. Légy szíves ne nehezítsd  meg a dolgom....kérlek...-mondta és elkezdett sírni.

Harry.....Ő nem az volt. A régi Harry soha nem bántott volna meg. Én őt nem ismertem. Ahogy magamat se.

-Csak azért mert én nem vagyok híres? Csak azért mert velem mutatkozni ciki? Harry én nem tudom,hogy te ki vagy...Nem ismerlek és.....Bárcsak ne is ismertelek volna. Miért kellet megcsókolnod most minden sokkal egyszerűbb lenne. Miért kellet felébrednem a kómából és neked miért kellet engem megismerned...?-mondtam sírva.

-Ella fejezd be..az volt életem egyik legjobb döntése, hogy megcsókoltalak és egyben a legrosszabb...És, hogy felébredtél a kómából az egy csoda... El te többet jelentesz nekem egy barátnál, egy lakó társnál....csak..-mondta elcsukló hangon.

Nem bírtam magamban tartani a sírást.. Elkezdet először csak könnyeztem, utána viszont már zokogtam. Harry szavai nagyon fájtak... Pedig azt hittem újra együtt lehetünk majd.

-El ne sírj.-mondta ő is sírva. Megpróbálta letörölni kezével a könnyeimet de én nem engedtem.

-Hagyj  békén Harry!! csak...hagyj kérlek.

Csak bámultuk mind a ketten a tv-t. Én a kanapé jobb sarkában Harry pedig a bal sarkában ült.

A tv-ben valami horrol film ment. Aszt hiszem már láttam.

Amikor végelett a filmnek Harry kikapcsolta a tv.t.

-Ideje aludni menni.-mondta de én nem bírtam a szemébe nézni.

-Jó éjszakát El..-mondta halkan.

-Most már sose lesz jó....-mondtam lenézően.

-El ne csináld gyere aludni..Fáradt vagy...

-Ne nevezz El-nek csak Ellának..kérlek......és nem, nem vagyok fáradt.-mondtam mérgesen.

Harry csak nézett rám egy darabig a szemem sarkából láttam, hogy sír. Hirtelen nekem is sírnom kellet.

Le dőltem a kanapéra és fejemet egy párnába temettem.

A fiú mégse ment föl... Lent maradt.

Leült mellém a kanapéra és becsukta a szemét.

Amikor újra felébredtem  már reggel volt. Harry már nem feküdt a kanapén.

11 óra volt.. Felkeltem körbenéztem a szobákban. Üresek voltak. Senki sem volt itthon.

Egy cetlit találtam a konyha pulton:

Szia El! Millával és a fiúkkal elmentünk videó klip forgatásra. Gyere a 1D ház mögötti rétre ott vagyunk!

Louis!

Felöltöztem... és megreggeliztem majd elindultam a fiúkhoz.

Amikor odaértem épp egy interjút készítettek velük. A bemondó nő Harrytől kérdezett:

-Harry! Milyen lányokat szeretsz?

-Akik, kedvesek,viccesek, gördeszkáznak, hippisek és okosak!-sorolta Harry.....vagyis aki én vagyok?!?

Na jó túlságosan beképzelem a dolgokat.

Ránéztem Harryre aki engem nézett.

-Vagyis elnézést.....minden lány gyönyörű.-mondta zavarában.

Leültem egy plédre Milla mellé és hallgattuk az interjúkat.

-Zayn van most lány az életedben.?-kérdezte a bemondó.

-Igen.-mosolygott Zayn majd Millára nézett.

-Harry ,Taylor tényleg a barátnőd?

-Igen, ő az egyetlen akit szeretek, ő életem szerelme.-mondta majd félénken rám nézett.

Éreztem ahogy a szemeim megtelnek könnyel.

-El gyere menjünk haza.-mondta Milla.

Otthon Millával elmentünk gördeszkázni.

Imádunk száguldani és ennek meg is lett a következménye.

Épp egy dombon görültünk le amikor megbotlott egy kőbe Milla.

-Ella vigyázz!-kiabálta nekem de én már csak azt vettem észre, hogy mind a ketten a földön fekszünk és a gördeszkánk pedig 10 méterre odébb.

-El megütötted magad?-kérdezte Milla.

-Én?!? nem dehogy is és te?-kérdeztem vissza.

-Vérzik a térded.

-Uhh tényleg.

Felhúztuk a gatyám szárát és az egész térdem le volt horzsolva.

Olyan szinten, hogy már ömlött belőle a vér.

-Ki Lyukadt a nadrágom ühmm.-mondtam szomorúan.

-Téged tényleg a hülye nadrágod érdekel?!?-kérdezte Milla nevetve.

-Nem..

-Gyere béna menjünk haza.-mondta mosolyogva.

-Erre inkább nem mondok semmit..

Amikor hazasántikáltunk a fiúk már otthon voltak.

.Milla kérlek ne mond el nekik hogy elestem.-mondtam könyörögve.

-Miért ne?!

-Lécci

-Oké menj fel a szobádba. Viszek ragtapaszt.

Felkezdtem menni a lépcsőn amikor a lépcső tetejéről valaki szólt.

-Miért sántítasz?-kérdezte Harry.

-2013 divatja...úgy sem érted.-mondtam lenézően.

-Ella miért vérzik a térded.??

-Nem tök mindegy az neked.. Elestem nem fogok belehalni....

-Gyere..-mondta majd megragadott mind két kezével és az ölébe vett. 

Bevitt a szobámba és leültetett a fotelbe.

-Kösz..-motyogtam valami olyasmit.

Harry leült mellém és csak bámult.

-Mit nézel?

-Semmit..mondta mosolyogva.

6. Stay Strong

                                                *Ella szemszöge*

George-ot behívtam a szobámba és átadta nekem a gyönyörű rózsa csokrot.
Hirtelen egy nagy ajtó csapódást hallottam és Harry rontott be a szobámba.
Megfogta George karját és ráordított:
-Húzzál kifelé innen nagyon gyorsan!-üvöltött rá. Szeme fátyolos volt.
-Harry mi a francot csinálsz?-kérdeztem kiabálva.
-Ella te ebbe ne szólj bele!!-üvöltött rám is.
Megfogta George ingét kirángatta a szobámból és Harry becsapta az ajtómat.
Csak kiabálásokat hallottam majd egy nagy ajtó csapást.
Bezártam a szobám ajtaját és csak sírtam.
Hirtelen dörömbölni kezdett valaki az ajtómon.
-Ella engedj be!-mondta könyörögve Harry.
-Azok után amit velem műveltél?!?.....Soha!-mondtam határozottan de éreztem,hogy a könnyeim egyre gyorsabban hullanak a szememből.
Pár órával később nagyon megéheztem...
Kinyitottam halkan a szobám ajtaját kinéztem. Tiszta volt a levegő nem akartam senkivel összefutni főleg nem Harryvel. kivettem a hűtőből egy nagy doboz nutellát és felvittem a szobámba.
Azonban a szobám ajtaja csukva volt...nem emlékeztem,hogy bezártam volna.
Csak egy felirat volt ráragasztva: Tudtam,hogy előbb-utóbb éhes leszel!! :D Ha kell a kulcs gyere a szobámba!!
Tudtam,hogy ki írta!
Bedörömböltem Harry ajtaján azonban rájöttem,hogy csak egy fehérnemű van rajtam.
Harry kinyitotta az ajtót és woow...... Látom nem csak én voltam hiányos öltözetben hanem ő is.
-Add vissza!-mondtam határozottan.
-Mit?-nevetett fel.
-Harry a kulcsomat,fázom!
-Gyere be!
-Inkább megfagyok a folyóson!
-Te tudod..-és bezárta az ajtaját.
-várj mikor kapom vissza a szobám kulcsát?
-Ha bejössz..
-Jó......-mondtam unott képpel.
Bementem hát Harry szobájába. Hatalmas volt legalább 10x akkora mint az enyém.
-Na most már vissza adod?-kérdeztem.
-Figyel Ella ami történt az... sajnálom! Én..-mondta.
-Harry tudom.hogy én csak egy átlagos lány vagyok és nem vagyok neked elég jó...de tudod mit nem is érdekel.. Ha neked nem vagyok elég jó majd másnak az leszek.-üvöltöttem. - És soha nem akarnék olyan tökéletes életet mint a tied. Mert te is csak a kameráknak élsz.-mondtam most már sírva. Ha valamivel fel tud most húzni Harold az ez.........ez az egész!!
- te nem tudsz semmi! Nem olyan tökéletes az életem mint hiszed.. tudod volt még régebben egy lány akit ismertem és nagyon szerettem de most...-nézett végig rajtam.-azt se tudom ki vagy!- és rám dobta a kulcsomat.
-Te tettél olyanná amilyen vagyok!- mondtam és a földre rogytam. Sírtam! Nem tudtam felállni a lábaim elgyengültek és forgott velem a szoba. Gyorsan átrohantam a szobámba és felöltöztem.
Ella csak most ne ess össze. csak most még ne..még ne ájulj el kérlek. Mondogattam magamnak. Mert nem akartam a Harry előtt meggyötörtnek tűnni aki a szobámba állt.
-Ella jól vagy!-kérdezte aggódó fátyolos szemekkel. Fel akart segíteni de én nem hagytam magam.
-Csak! Ne! Érj! Hozzám!-üvöltöttem.
Lementem a lépcsőn felvettem a kabátom és kimentem az utcára.
Hírtelen elsötétült előttem a világ. Az utca közepén feküdtem és egy nagy villanást láttam.
Képszakadás!..............



..............Egy fehér szobában ébredtem fel...
A fejem be volt kötve. Fájt nagyon.
Infúzió lógott ki a kezemből és vér fojt bele.
-Hahóó..-mondtam halk reketes hangon.- Van itt valaki?-de rájöttem hogy hiába kiabálok itt nem hall meg engem az ég világon senki sem.
Fel akartam kelni....de nem tudtam ugyanis a hátam úgy sajgott,hogy levegőt is alig tudtam venni.
Mióta lehetek itt? kérdeztem magamtól. Több napja,hónapja vagy talán éve?
Lehet,hogy már 30 valahány éves vagyok csak kómába voltam? (na jó biztos nem vagy is hát... ki tudja.)
Ránéztem a mellettem lévő asztalra.. nem volt ott a telefonom viszont egy gyönyörű csokor virág volt ott.
Volt rajta egy cetli de annyira össze mosódtam a szemem előtt a betűk,hogy nem láttam.
Megint kezdtem magam rosszul érezni így visszacsuktam a szemem.
Amikor újra felébredtem már este volt. Éhes voltam nagyon.
Hát felkeltem megfogtam az infúziót és húztam magam után.....
Kimentem a fehér szobából és egy hatalmas folyosón találtam magam!
A folyosón Milla és Louis ült beszéltek egy orvossal és sírtak. Ha jól hallottam akkor erről beszéltek:
-Nem sok esélyt látok arra ha valaha felébred..-mondta az orvos.
-De még agyunk neki esélyt...-mondta sírva Milla.
-Nézzék tudom mennyire szeretik Ellát de már nagyon sok ideje fekszik komába...a szabályzat úgy írja elő, hogy le kell most már kapcsolnunk a lélegeztető gépről.
-Én jól vagyok.-mondtam halk reketes hanggal.
Azonban ezt nem hallotta senki így még hangosabban megpróbáltam.
-Itt vagyok!-mondtam teli torokból.
Azonnal megfordult mindenki....de senki nem ugrott a nyakamba. Talán máshogy nézhetek ki?
Gyorsan megfordultam mivel mögöttem volt egy tükör.
Ne.............
A sötét barna hajam.... világos barna lett! inkább szökés!!
És... a szemem??? Hol van az a kakaó színű szemem???
Mert az pedig zöldes barna lett!!.....
-Ella??!?-kérdezte Louis.
-Mi történt velem?-kérdeztem az orvostól és a földre rogytam.
De hamar rájöttem,hogy ez nem volt olyan jó ötlet ugyanis az infúzió be volt kötve a kezembe és az egész rám zuhant.
Auuu..
-Ella drágám! A műtét alatt a fejedben az ideg csoportokat átkellet kötnünk ezért változott meg a hajszíned és a szemed színed! De nem ez volt akkor a legnagyobb gond. A műtéted során újra kellet éleszteni és nem sok esélyét láttuk,hogy felébredsz a kómából.
Elsírtam magam.. nem tudtam az érzelmeimet irányítani.
De nem csak belőlem jött ekkora sokk hanem Millából is és Louisból is. Ők is sírtak.
Az orvos segített kivenni a kezemből az infúziót és bevitt a vizsgálóba.
Milláékat pedig haza küldte. Még csak nem is köszöntek.
Az orvosok megvizsgáltak legalább éjfélig eltartott de mehettem haza.
Nem akartak elengedni csak akkor ha bejövök mindig kontrolla.
Annyira örültem, hogy már mehettem haza.
Talán a többiek nem is kedvelnek már.. Miért nem öleltek meg??.
Hol volt Harry? Talán már nem kíváncsi rám? Ennyire megváltoztam?
Ezek a kérdések jártak a fejemben a haza felé tartó úton.
Amikor leparkoltam a házunk előtt ( vagyis a fiúk háza előtt).
Egy lyukacsos nadrág. Egy feliratos poló .Egy bőrkabát és egy fehér converse volt rajta.
Annyira fájt még a hátam,hogy csak nagy nehezen tudtam kiszállni a kocsiból.
Úgy nézhettem ki mint egy beteg öreg ember. (na jó betegnek beteg voltam).
Bezártam a kocsit és lassan elindultam a bejárat felé.
Nagyon féltem..mi van ha már nem is ismernek fel??
a szívem majd kiugrott a helyéről.
Az ajtó nyitva volt....
Bementem az ajtón fény szűrődött ki..Voltak a nappaliba.
Halkan leraktam a bőröndömet...
Nagyon izgultam az első találkozástól...
Harry szeret még?
Mély levegőt vettem és bementem a nappaliba.
-Sziasztok!-köszöntem nekik.
Azonnal elhallgattak és minden szempár rám szegeződött.
-Ella??!?-kérdezte Harry mély reketes hangon.

5.It's just a bad day,not a bad life!

                                                                 *Ella szemszöge*


A csókunk hosszúra sikeredett és nagyon élveztem. Mikor vége lett csak néztünk egymás szemébe. A szeme smaragdzölden csillogott, gyönyörű volt.
-Az előbb,hogy érted hogy George elől nem tudom magam megvédeni?-kérdeztem.
-Ella megígérnél nekem valamit?
-Persze, mit?
-Ne találkozz többet George-gal.!!
-Miért?
-Csak mert......mert....ne.Oké??
Nem mondtam semmit mivel ezt lehetetlen nekem betartani. George nagyon jó barátom és szerintem nagyon kedves és....nagyon kedvelem.
Biztos nem bántana meg engem soha se..
-Látom nagyon gondolkodsz!!-mondta nagy mosollyal az arcán.
Közelebb jött hozzám,magához húzott és megölelt
Harryvel még órákat beszélgettük és kb. olyan 11-kor elbúcsúztunk egymástól.
Leültem a kanapéra és bekapcsoltam a TV-t.
Elővettem a telefonom és felhívtam Millát.
-Szia hát te meg hol vagy?-kérdeztem.
-Nem mondta Harry?
-Mit?
-Ma Zayn-nél alszom!
-Oké jó szórakozást szia!
-Szia!
Hát akkor ma egyedül leszek itthon. A Tv-ben A Felhők felett 3 méterrel ment így hát leültem és azt néztem.
Mikor vége lett a filmnek észrevettem,hogy egy nagy doboz nutellát is megettem.
Lezuhanyoztam és elmentem aludni......
Reggel mikor kinyitottam a szemem hirtelen négy fiú hajolt elém. Louis,Niall,Zayn és Liam.
-Ti mit kerestek itt?-kérdeztem tőlük.
-Jöttünk megnézni a lakást.-mondta Louis.
-De most komolyan?
-Pakolunk!-mondta boldogan Niall.
-És kinek?-kérdeztem értetlenül.
-Neked!-mondta Zayn.
-És miért?
-Nem mondta a Milla,hogy eladjátok a lakást és hogy vesztek egy újat amit fel kell újítani!
-De ez így volt megbeszélve....De gondolom max egy hét és Millával szállodában leszünk!??!
-Egy hét???!!-nevetett fel Liam. -Minimum 2 hónap!
-Addig szállodában??!! Ugyan már!!-mondta Zayn.
-Nálunk fogtok lakni!!!-mondta vidáman Louis.
-Mi a ........??!!
Kirohantam a szobámból lementem a konyhába és megálltam Milla előtt:
-Mit csináltál?-kérdeztem kiabálva.
-Ella ne legyél ideges! Nincs hol laknunk és Zayn-nek háza nagyon Nagy!
-Ki lakik még ott? -
-Niall,Louis,Harry és Zayn!
-De velem ezt mért nem tudtad megbeszélni?!?-üvöltöttem rá.
-Mert tudtam,hogy nemet mondasz!
-Jól gondoltad! Én megyek szállodába!-jelentettem ki határozottan.
-Kiskorú vagy! Hahó csak 3 hónap múlva leszel 18! Addig meg én vigyázok rád!
-A franc a! Jó legyen de max 2 hónap semmi több!
-Oké.-mondta és szorosan megölelt.
-Ella mit akarsz hozni?-üvöltötte az emeletről Louis.
-Várjatok megyek!
felmentem a fiúkhoz és segítettek össze pakolni.Mivel én nagyon ragaszkodom a dolgaimhoz így majd nem az egész szobámat össze pakoltuk. Segítettek levinni a lépcsőn levinni a nagy dobozokat.
Láttam, hogy Louis fent maradta így hát felmentem megnézni mit csinál.
Láttam, hogy a sarokba gubbaszt.
-Mi a baj?-kérdeztem.
-Elmondok neked valamit de megígéred,hogy nem sírsz?
-Miért sírnék?-kérdeztem.
-Harry elmondta,hogy tegnap megcsókolt és elmondta, hogy szerelmes beléd....-mondta elcsukló hangon.
-Igen és...?-kérdeztem ijedten.
-Ella!-mondta majd odajött hozzám.-Harrynek barát nője van! Aki nem más mint..... Taylor Swift!-mondta majd átölelt.
Abban a pillanatban amint ezeket a szavakat kimondta valami itt belül eltörött bennem.
Nagyon fájt,legszívesebben belepusztultam volna.
Úgy éreztem elárultak.Sírtam nem inkább ordítottam!
Ekkorát még emberben soha az életben nem csalódtam! Ráadásul egy olyan emberben akit szerettem.....
Mérges voltam Harryre sőt gyűlöltem amiért én nem vagyok neki elég jó mert én csak egy átlagos lány vagyok.....
Abban a percben rájöttem,hogy nem szabad olyan embernek lennem mint régen.Olyan embernek akinek fáj ha megbántják. Nem szabad kimutatnom,hogy fájt. Nem tehetnek tönkre........megint.!
Felálltam megtöröltem a szemeim és lementem a lépcsőn.
Milla rohant hozzám aki mindjárt a nyakamba ugrott és csak ezt suttogta a fülembe:
-Sajnálom!
-Soha nem leszek megint olyan mint régen..soha.-suttogtam én is.
Felkaptuk a cuccainkat és elindultunk a fiúk háza felé.
A kocsiba zenét hallgattam a fül hallgatómon keresztül.
Bőgni akartam egyszerűen ordítani.
-Ella!-bökött meg a vállával Zayn.
-Igen?-kérdeztem.
-Ma Harry barát nője átjön hozzánk vacsorázni.-mondta Zayn félénken.
-Oké!-mondtam határozottan bár a lelkem mélyén sírtam volna.
-Oké? Téged nem zavar azok után.....-mondta Louis amikor hirtelen a szavába vágtam.
-Nem, nem érdekel Harry se ,meg a barbi baba barát nője se. Fulladjanak bele a hírnevükbe...-mondtam mérgesen.
A többiek csak szomorúan néztek rám és szerintem Milla látta rajtam,hogy nekem ez mennyire fáj.
Megérkeztünk a házhoz,kipakoltuk a cuccainkat és benyitottunk.
Elállt a lélegzetem is... A házuk egyszerűen álomszerű volt. Hatalmas,gyönyörű.....
-Ez , ez nagyon szép..-mondta Milla.
-Aha.-mondtam utána.
-Örülünk,hogy tetszik.-mondták a fiúk egyszerre.
Körbevezettek minket a házukban. Megmutatták nekünk hol fogunk aludni.
Milla egyértelműen Zaynnel én pedig egyedül.. de nem ez a legrosszabb hanem az,hogy Harry szobájával szemben egy folyosón. Ahol csak az a kettő szoba volt.
Miután kipakoltunk sokat beszélgettünk majd hirtelen ajtó nyitást hallottunk.
Tudtam,hogy Harryék azok. A szívem nagyon dobogott. Féltem nem akartam rájuk nézni nehogy elsírjam magam.
Felénk tartottak. ÁÁÁÁÁÁ.....
Amikor megláttam azt a szőke hajú Barbii babát harryvel az oldalán éreztem,hogy a szemem megtelik
könnyel.
Harry a szemembe nézet amolyan "bocsáss meg még mindig téged szeretlek"' nézéssel de én elfordítottam a fejem. Nem voltam rá kíváncsi.
-Harry nem mondtad,hogy két új cselédetek van.-mondta Taylor lenézően.
Abban a pillanatba fel akartam pofozni. Milla látta rajtam ezt a dühöt és gyorsan megszorította a kezem.
-Sziasztok!-köszönt Harry. -Ella beszélhetnénk négy szemközt.??-kérdezte.
-Nincs mit mondanod...már mindent tudok.-vágtam rá majd kisiettem a konyhába.
Sírnom kellet. Éreztem,hogy a könnyeim egyre gyorsabban hullanak le az arcomon.
Milla kisietett hozzám és szorosan átölelt.
-Nem lesz semmi baj!-suttogta a fülembe. -Gyere csináljuk meg a palacsintákat.
Nekiálltunk tehát megsütni a palacsintákat. Hangosan szólt a zene,hogy ne halljunk semmit a kívülállóktól.
Nagyon vicces palacsintákat sikerült csinálnunk.
Addig a többiek már le is ültek az asztalhoz.
Kivittük nekik az ennivalót azonban egy zavaró hang megszólalt:
-Elnézést cselédek én vega kaját kérek!-mondta a szőke nő.
Kirohantam a konyhába elővettem  a macska kaját és ráborítottam a tányérra.
Kivittem neki miközben ezt mondtam:
-Taylor láttalak a TV-ben.
-Igen,hol??-kérdezte nagyképűen.
-Az Animal Planeten.-mondtam majd elé raktam a macskakaját.
A fiúk szakattak a nevetéstől és már a hasukat fogták.
Taylor nem szólt semmi csak odament Harryhez majd hosszan megcsókolta.
Na és nálam ebben a pillanatba törött el a mécses. Felkaptam a bőrkabátomat és rohantam ki az ajtó felé az utcára.
-Most remélem kibaszottul boldog vagy???!!-üvöltött rá Milla.
Milla láttam,hogy utánam indul de Harry lefogta és ő jött inkább utánam.
Úgy rohantam ahogy csak bírtam. Amikor már nem láttam a házat megálltam,neki dőltem egy fának és elkezdtem sírni. Pár percig ott álltam majd újra nekiálltam sétálni.
A szemem fátyolos volt a szívem meg majd meg szakadt.
Egyre jobban csak sírtam.........
Hirtelen valaki megfogta hátulról a derekamat.
Harry volt az.. egyáltalán nem voltam rá kíváncsi.. Utáltam.!
-Ne! Érj! Hozzám!!!-üvöltöttem neki.
-Ella én ezt szeretném megbeszélni....-mondta elcsukló hangon.
-Utállak!!!-fakadt ki belőlem. Hirtelen rájöttem,hogy a szavamnak súlya volt.
Harry csak fátyolos szemmel nézett rám majd nem mondott semmit és vissza indult.
Még jobban sírtam. Leültem a padkára.
2 órán át csak ültem ott és sírtam. Mikor már nagyon fáradt voltam és már teljesen kisírtam a szemem haza indultam.
Otthon már mindenki aludt levettem a cipőmet és felmentem a szobámba.
Előtte megálltam Harry ajtaja előtt,hogy bocsánatot kérjek azonban nem volt bátorságom.
Bementem a szobámba, nekidőltem  az ajtónak és csak gondolkodtam.
-Carry Yooouuu, Carry youuuu!-énekelte valaki az ajtómnak dőlve.
Nevetve kinyitottam az ajtómat.
George állt ott egy csokor rózsával.
Azonnal a nyakába ugrottam és megöleltem.
-Szia!!-köszöntem neki mosolyogva.
-Szia hercegnő!-mondta és megölelt.

















 

4. Be free

                     

                                                                           *Ella szemszöge*



Izgulok,nagyon. Nem tudtam egész este aludni, mert az a tudat volt a fejemben,hogy ma vérvétel.  Utálom!! Este arra gondoltam mi van ha az összes vérem leszívják. (na jó ez nem lehetséges). 4 éves korom óta rettegek a vérvételtől. Azóta minden egyes alkalommal elájulok. Leveszik a vérem és elájulok nem tudom miért, ennyire megvisel. Milla írt be vérvételre mert szerinte nagyon vékony vagyok és biztos azért mert vas hiányom van ( csak egyszer volt, tuti hogy nincs megint) de Milla aggódik és a szüleink is beleegyeztek. Ennyire nem szeretnek? :)
2 dologtól félek nagyon (és ezek nem bogarak se csúszó mászok ) ezek még azoknál is rosszabbak......
1. Az erek: Utálom az ereket. Főleg a kidudorodó ereket azok a legrosszabbak. bhlaa.... fúj....
2. A tűk: Nem szeretem nem tudom miért nem szeretem ha belém bökik a tűket. Fájnak....
És ha ezeket összerakjuk Tű + ér = Rémálom. Nincs rosszabb a tű az érben!!
Ilyenkor mindenki aszt hiszi,hogy a vértől félek pedig nem a vérrel semmi bajom.
A kedvenc filmjeim közé tartoznak a vámpíros filmek mind például a Alkonyat vagy a Vámpírnaplók. Görcsbe volt a gyomrom egész nap és nagyon haragudtam Millára.. A fiúk átjöttek hozzánk de én nem akartam velük nagyon beszélni.
-Kérsz Colat?-kérdezte tőlem Milla. Én rá se néztem csak felraktam a fejemre a fülhallgatót és úgy tettem mind ha zenét hallgattam volna, pedig nem is.
-Ellának mi baja?-kérdezte Zayn.
-Be írattam vérvételre, mert szerintem súlyossan sovány és vashiányos. Ella meg utálja a vérvételt 4 éves kora óta minden vérvétel után elájul. Ö ezt csak úgy hivja kinozás. Fél AZ értöl és a tütöl. Ezért most utál de vérvétel után mindig megbocsát.
 -Juujjj!! Én is utálom a vérizét!-sikitotta Louis.
-Te mindent utálsz.-mondta Liam.
-Ez nem igaz ugye Harry hogy nem is utálok mindent??.-most már ordította Louis.
-De ez igaz te tényleg mindent utálsz.-mondta kedvessen Harry.
-Styles!! Fuss!!-mondta Lou. Ès abban a pillanatban Harry nyakába ugrott és mind a ketten elestek. -Kicsia rakás.-üvöltözte Zayn és Niall ere ök meg rájuk ugrottak
. -És nekem ilyenekkel kel együtlennem!-nevette El magát Liam és ö is rávetödött a fiúkra.
Fél 3.... Negyed óra múlva mennem kell.... auuu Megbeszéltuk,hog vérvétel után odamegyek a kávézóba ahol Milla és fiúk lesznek. Elköszöntem töluk és elindultam a kórházba. Leültem a váróterembe... Minden Hol ez AZ erös fertötlenítō szag volt..... Utáltam korházba járni...
 -Ella Mcraw!-kiabálta ki egy fekete hajú nö. Feláltam és bementem a rendelöbe.
-Szia Ella! Mesélte a növéred h nem szereted a vérvètelt és hogy mindegyik után elájulsz.-mondta a doktor.
-Jónapot! Igen.... szóval nem vesz vért tőlem?-kérdeztem reménykedve.
-De veszek! Csukd be a szemed és dúdolj magadba egy dalt gyorsan megleszünk. Oké a dúdolás AZ megvan(Bridgeit Mendler -Ready or not) de AZ hogy ne nézzek oda AZ lehetetlen. Éreztem h belémböki a tüt és h folyik a vérem. Undorító volt. 2 cső vér után kihúzta a tűt a kezemből. Fel akartam állni de csak az láttam hogy elsötétedik a világ körülöttem..... Képszakadás....... Pár perc múlva felébredtem és egy asszinsztes hajolt fölém.
 -Jól van?-kérdezte. -
I-Igen.-mondtam rekettesen. Megkínáltak csokival és hoztak nekem teát. Egyszer csak bejön AZ orvos.
-Kisasszony amíg maga El volt ájulva megjött AZ eredménye! Makk egészséges.-mondta mosolyogva.
-Huh.. Köszönöm.!-mondtam. NA mit mondtam én megmondtam.
Ezért felesleges volt elájulni. Elindulta a kávézó felé. Amikor odaértem láttam,hog még egy fiúcsapat volt a többiekkel.
Őket valahol már láttam valahol de hol?...... Megvan AZ X-factorba! Ők voltak AZ Union J! Nagyon jó a hangjuk. Akkor ök azok akiket ma bemutatnak nekünk. Ahah......
A fiúk kedvesen bemutatkoztak. Én leültem George és Harry közzé. George iszonyatosan kedves és nagyon sokat nevettünk. -Most El kell mennem mert várnak a tetováló szalonban.-mondta George. -Tetkót csináltatsz magadnak!-kérdeztem. -Aha, eljössz? -Persze.-mondtam vidáman és már indultunk is. George-gal nagyon jól éreztem magam és nagyon közel kerültünk egymáshoz!
Este mikor hazaértem le voltak kapcsolva a villanyok. Oda mentem,hog felkapcsoljam de egy kéz volt rajta.
 -Áá- sikítottam és gyorsan felkapcsoltam a villanyt.
Harry állt előttem.
 -Mit csinálsz itt Harold?
 -Mi van közted és George között?-kérdeze üvöltve.
Mit képzel magáról csak idejön nem is köszön és elkezd ordibálni???!!?!?
-Mi közöd van ahhoz?-kérdeztem felháborodva.
 -Ella! Csak...meg akarlak védeni.
-Harry nincs mielöl hidd el!-erősködtem.
-Én azt hiszem.....nagyon....Szeretlek!-mondta és átölelte a derekamat majd....megcsókolt.
Tökéletes volt minden még....... még úgy éreztem szeret.

3. Go to the Disneyland!

                                                                           *Ella szemszöge*


 Reggel fáradtan keltem fel, kimásztam az ágyból és amikor már az ajtót akartam kinyitni rájöttem, hogy szombat van. Imádom a szombatot - főleg a mait :). Visszadőltem az ágyba és azt hiszem 11 óráig aludtam.
Újra felkeltem és lementem a konyhába. A fiúk és Milla ültek ott és nagyon beszélgettek. Azt se vették észre hogy köszöntem nekik. Megcsináltam a kakaómat (a nap legfontosabb étkezése). Leültem melléjük
és csak 3 percig bámultam őket. Egyszer csak Harry megszólalt:
-Jó reggelt álomszuszék!-mondta mosolyogva.
-Szia!-köszöntem vissza neki.
-Szereted Párizst?-kérdezte.
-Imádom.
-És...a Disneyland-et?
-Még jobban imádommm.-mondtam izgatottan.
-Ma elmegyünk a Disneylandbe, ti Millával meg mi öten.
Annyira örültem. Millával 3 éves korunk óta oda akarunk menni ez volt az álmunk és...és hogy ma valóra válik egyszerűen hihetetlen.
Imádjuk a Walt Disney-s filmeket, például: A 101 kiskutya, Kis hableány, Csipkerózsika de nekünk az Aranyhaj a kedvencünk. Mindig akartuk látni Mini és Mickey egeret. Imádjuk őket, imádjuk!
Hirtelen annyira örültem, hogy Harry nyakába ugrottam. Szerintem én jobban megijedtem mint ő.
-Bocsi.-mondtam elpirulva.
Harry csak mosolygott és hogy megtörjem a csendet megkérdeztem:
-Mikor indulunk?
-Amikor felöltöztél.-mondta Niall.
-Oké akkor sietek.
Gyorsan felszaladtam a szobámba és egy Jack Daniels pólót, egy szoknyát, és egy bőrkabátot választottam.

Pár perc múlva már a kocsiban ültünk és úton voltunk Párizs felé. Az út kb. 2 óra lehetett. Gyorsan ideértünk no meg a fiúkkal unatkozni nem lehet. Nagyon sokat nevettünk az úton.
Meg is érkeztünk.
Az első pillanattól kezdve imádtam. Gyönyörű volt, egyszerűen meseszép.
Millával azonnal rohanni kezdtünk Mini és Mickey felé. Csináltuk velük egy pár....sok képet. A Niall fotózott minket meg magát is közben.
Mindent kipróbáltunk. Vettem magamnak Mini-s füleket és még sok más mindent.
Este 10 óra volt és most mentünk oda a kastélyhoz. Abban a pillanatban lekapcsolódtak a lámpák és színes fények villantak fel. Tűzijáték!
Hirtelen valaki átkarolta a derekam és szorosan mellém állt. Hátra akartam nézni de nem mertem. Nagyon jó érzés volt, hogy átkarolt. Nagy levegőt vettem és hátranéztem.
Harry volt az. Nem lepődtem meg, sőt nem is csalódtam. Hanem örültem, nagyon örültem.
A tűzijáték 15 percig tartott. Mi ketten pedig így álltunk ott. Én Harry vállára hajtottam a fejem.
Ezt a romantikát csak a lesi fotósok és a rajongók zavarták meg.
-Harry,Louis,Zayn,Liam,Niall  kaphatunk autógrammot?-üvöltözték mindenfelé
Harry erőssen megfogta a kezem és elkezdett ráncigálni. Nem láttam semmit a sok vakutól.
Beültünk a kocsiba és márt indultunk is.
Mért is kell nekem ez az egész. Ha nem ismerném őket minden nyugodtabb lenne.Nem lenne ez az állandó rohanás, bujdosás. Még kiszállhatok. De mért is tenném? Szeretem a fiúkat, Millát is nagyon szeretem (na jó ez érthető mivel a nővérem), de ők mind híresek. Én nem vagyok az és tudom hogy néha nagyon rossz dolog híresnek lenni hiszen látom Millán is és a fiúkon is. Akarom én ezt az egészet?-kérdeztem magamban folyamatosan.
Igen akarom.
Nagyon fáradtak voltunk már Millával, így hát a hátsó ülésen elaludtunk.
Éjfélre haza is értünk. Louis felébresztett minket de ahogy kinyitottuk a szemünket nagyon elkezdtek nevetni. Ránéztem a Millára, ő pedig rám és elfogott minket a röhögő görcs.
Milla fején egy macska volt és a fiúk macska bajszot, orrot rajzoltak az arcára és az összes fiú aláírta.
-Na kíváncsi vagyok hogy nézhetek ki :D.
Elköszöntünk a fiúktól és megbeszéltünk holnapra egy találkozást, mert bemutatják nekünk a barátaikat.
De még valamit meg kellet kérdeznem:
-Melyikőtök csinálta ezt?-mondtam és a fejemre mutattam.
Louis mosolygott és megszólalt:
-Én és Niall.
Gyorsan berohantam a házba és odamentem a tükörhöz.
Egy királylány korona volt a fejemen az arcom a fiúk aláírásával volt tele és szívecskék voltak még rajta.
Elnevettem magam.
Elővettem a telefonom. Louisnak küldtem egy sms: Köszi :D

2. I like the smell of rain

                                                                      *Ella szemszöge*

 

Mikor megismerkedtem a fiúkkal rájöttem, hogy nem is olyan rémesek de még mindig nem mondom hogy birom őket. Niallal és Harryvel palacsintát sütöttünk.Olyan vicces volt mert Niall amikor feldobta a palacsintát az egész ráesett az arcára és rátapadt. Harryvel alig tudtuk lekapargatni szegény Niall arcáról a palacsintát. Milla addig Zaynnel beszélgetett. Louis és Liam pedig wii-ztek és összetörtek egy vázát. Este 11 órakor a fiúk elköszöntek és hazamentek. Milla és én fáradtan döltünk le a kanapéra. Gyorsan összetakarítottunk, megfürödtünk és mentünk aludni. Amikor már próbáltam elaludni hirtelen elkezdett zuhogni az eső. Valaki kopogott. Lementem a főldszintre  felvettem a köntösömet és kinéztem az ablakon, hogy ki lehet.
Nem láttam semmit csak egy sötét alakot aki vizes volt. Még egy percig vártam és kinyitottam az ajtót.
Louis volt. Vizesen és meggyötört arccal állt előttem. Meg ilyedtem a látványától. A jókedvű vicces bohokás Louis szomorú és ilyedt volt.
-Louis!-kiáltottam fel. Az emeletről Milla sietett le aki felkiáltott:
-Louis mi történt?-kérdezte Milla meg ilyedt arccal.
-Sz-szakítottunk..-és elcsuklott a hangja.
-Kivel Lou?- kérdeztük Millával.
-Eleanor-ral.-mondta és elsírta magát.
-Hívd!!-ordított rám Milla
-De kit?-kérdeztem idegessen
-Harryt és a fiúkat-mondta kiabálva.
Azonnal előkaptam a telefonomat és tárcsáztam Harry számát. Kicsöng.
-Szia Ella nem láttad Louist?-kérdezte elcsukló szomorú hanggal.
-Harry Louis itt van nálunk! Nagyon ki van készülve. Lécci gyertek ide.
-Indulunk és....köszi hogy szóltál! 
Letette.. Úgy szerettem volna még Harryvel beszélni.
Louis és Milla a kanapén ültek és forrócsokit ittak,leültem melléjük és csak bámultam magam elé.
Nem tudtam mit mondjak ,igazából nem is akartam és nem is tudtam kipréselni magamból semmi hangot. A torkom lángol, a kezeim remegtek, fáztam. Nagyon sajnáltam Louist és ahogy így belegondoltam, hogy milyen is őt így látni lecsöppent néhány csepp az arcomon.
Nem is vettem észre de sírtam..... nagyon nagyon sajnáltam Lout.
Közben már a fiúk is megérkeztek és a kanapén ültek. Beszélgettek. Hirtelen elhomályosodott előttem a világ.
A fiúk elhalgadtak  amikor az első könnycsepp lecsöppent az arcomon.
Louis megfogta a vállam és ezt mondta:
-Ella gyere menjünk ki a friss levegőre. Így hát ketten elindulunk a kertbe. A kert végében látni lehetett a városi fényeket, leültünk.
-Louis de....hogy?-kérdeztem szomorú hanggal
-Eleanor már nem szeret és hát.....-elcsuklott a hangja.
Láttam a szemét,hogy megtelik könnyel. Nem mondtam semmit csak szorosan átöleltem és a vállába fúrtam az arcomat.
-Soha ne add fel.. Ezt tapasztalatból tudom- suttogtam neki.
Pár percig csendben ültünk egymás mellet egyszer csak Louis megszólal:
-Szeretem az eső illatát.
Mosolyogva néztem Lout aki próbált mindig egy-egy esőcseppet elkapni.
Hirtelen kitárult a teraszajtó és 4 fiú lépett ki rajta.
Louis nyakába ugrottak és szorossan megölelték. Arréb húzodtam és csak néztem ahogy a négy fiú megvigasztalja a szomorú barátjukat. Ők elválaszthatlan testvérek....
Azon az estén kedveltem meg a One Directiont.
-Szeretem az eső illatát.-mondtam mosolyogva :)

1. Hey idiot, I love you

                 

                                        

                                                                 *Ella szemszöge*

Esik...már megint és még mindig. Reggel van hétfő reggel és én ennek,hogy örülök utálom a hétfőt egyszerűen utálom. Nagy nehezen kimásztam az ágyból és kimentem a konyhába. Milla ült ott és a tabját nyomkodta.
-Mit csinálsz?-érdeklődtem mert látszott rajta,hogy nagyon bele van feletkezve.
-A videó klip beállításokat a One Directionnak.
Ledöbbentem. Meg se tudtam szólalni. Hiszen ez nagyszerű.. na jó nem mégsem az! A One Directionnak de mért pont nekik. Annyi sztár van a világon de mégis pont ők....
-Miért csinálsz te nekik videó klipet?-kérdeztem
-Mert megkértek rá.-mondta teljes nyugalommal. Abban a pillanatba valahogy össze akartam törni valamit így megragadtam az első poharat ami a kezembe akadt és a földhöz vágtam.
-Ella..tudom,hogy nem bírod a One Directiont, de kérlek az én kedvemért viseld el őket.. ja és még valami lécci ne törj össze többet semmit.-mondta mosolyogva. Ideges voltam és... elkéstem a suliból. Felkaptam a gördeszkámat, a táskámat a vállamra vettem és elindultam a suliba. Szerencsére a második órára már be is érem. A tanárok nem haragudnak ....már. Mindig el szoktam késni szóval náluk ez már mindennapos dolog. Összesen 5 órám volt de végig a One Directionon járt az agyam. Vajon ők is utálatossak vagy stréberek, viccesek, segítőkészek?. Egyszerűen nem tudtam milyenek lehettek hiszen, még soha nem találkoztam velük, nem is ismertem őket de.... nem is akartam.

Délután 2-kor végre kicsengedtek és mehettünk haza. Felálltam a gördeszkámra és már gurultam is haza. Otthon nem volt bezárva az ajtó és egy hatalmas fekete kocsi parkolt a ház előtt. Talán  betörők vagy szadista verőemberek. Benyitottam halkan a házba feltűnés nélkül. Hirtelen Milla hangját hallottam és rajta kívül még 5 fiúét. Te uram isten itt a One Direction rosszabb,mint a betörő vagy a szadista verőemberek.(az utobbit nem tudom honnan vettem, talán nem kéne annyi horrolt néznem).
Halkan odaosontam a lépcsőhöz és levettem a cipőmet. Próbáltam a lehető leghalkabban felmenne a lépcsőn de nem tudtam ugyanis valamelyik fiú felkiáltott:
-Van itt még valaki rajtunk kivűl!- kiabálta.Azt hittem,hogy a dobhártyám is kiszakad.
-Nyugi Louis csak rémeket látsz.-szólalt meg egy nagyon szép mély rekedtes hang, a hangja megnyugtató volt.
-Harry de én biztos hallottam valamit.-és megindult felém.
Hirtelen Millára néztem aki azonnal kapcsolt és megfogta a fiú( akiről kiderült,hogy a neve Louis) karját és visszarántotta.
-Hagyd Lou majd én megnézem, de biztos nincs itt senki.-mondta és idejött hozzám.
-Ella gyere csak bemutatlak nekik aztán már mehetsz is.. kérlek.-sutogta
-Oké, de nagyon gyorsan.-mondtam. Mibe keveredtem bele. A szívem majd kiugrott a helyéről a kezeim remegtek. Milla belém karolt és az előszoba felé kezdett ráncigálni. A kanapén öt fiú ült egy szőke hajú,Louis, egy nagyon rövid hajú, egy fekete hajú fiú akinek egy szőke melír csík volt elöl a hajában és és....... egy nagyon helyes fiú akinek göndör fürtjei voltak azt hiszem ő lehetett Harry. A fiúnak hatalmas zöld szemei voltak és nagyon jó volt belenézni. Hülyeségeket beszélek biztos van barátnője meg mért tetszene neki egy olyan lány mint én.. egy hétköznapi lány.
-Bemutatom a húgomat  Ellát.
-Sziaaaa!!-kiabálta ismét üvöltve Louis.
-Szi-Sziasztok!-mondtam mosolyogva mivel Milla megrúgta a bokámat.Áuuu...
-Sziaaa!!-kiabált ismét Louis és odajött hozzám.
-Louis vagyok.-és mosolygott.
Ő után másik három fiú is odajött hozzám. A szőke hajú: Niall. A rövid hajú: Liam és a fekete hajú fiú akinek egy szőke melír csík volt elöl a hajában: Zayn. Aha akkor ő az a Zayn akiről a Milla annyit áradozik. A mikor a négy fiú leült Harry felállt és odajött hozzám.
-Szia Harry Styles!-mondta elbűvölő mosollyal.
-Szia Ella Mcraw.-mondtam elpirulva. Általában nem vagyok félénk de most valahogy rám tört és ezt próbálom meg akadályozni mert... nem szabad olyannak lennem mint régen. Sohaa.


                                                               *Harry szemszöge*

- Harry vezess már gyorsabban látni akarom már Millát.-üvöltötte Zayn.
Louis,Niall,Liam pedig hátul ültak és hanossan ordították a saját számunkat a Summer Love-ot.
Igaz nekem is ez a kedvenc számom de,hogy ilyen hangosan ordítsam, hogy még kint a lányok felordítottak:
-Ott a One Direction!!!
-Gratulálok fiúk most eggyel később érek oda Millához.-üvöltötte viccesen teli torokból Zayn.
Fél óra múlva meg is érkeztünk Millához. Milla életéről nem sokat tudunk azt se tudjuk van-e testvére vagy nincs.
Becsöngedtünk a mi szokásos modunkon.
Milla behívott minket és Zayn egy puszit nyomott a szájára.
Kb. 2 órával később Louis felkiáltott:
- Van itt még valaki rajtunk kivűl!- kiabálta
-Nyugi Louis biztos csak rémeket látsz.-mondtam
-Harry de én biztos  hallottam valamit.-és megindult a lépcső felé.
Hirtelen Milla   megfogta Louis karját és visszarántotta.
-Hagyd Lou majd én megnézem, de biztos nincs itt senki.-mondta és odament a lépcsőhöz.
Pár perccel később Milla jött vissza de nem egyedül.. Egy álomszerű lány karolta át Millát. Győnyőrű volt. Haja csak úgy csillogott és látszott rajta,hogy nem az az átlagos hétköznapi lány. Ő más.
Milla bemutatta nekunk Ellának hívják a fiúk odamentek hozzá köszönteni majd amikor leültek én következtem.
-Szia Harry Styles.-mondtam
-Szia Ella Mcraw.-mondta álomszerű hangon.
Azt hiszem nagyon tetszik nekem ez a lány.